CHICAGO IL – 3

Szerda délre beszéltük meg Dióékkal a találkozót a babnál. Bobival mi késtünk 1 órát kb., de kb. azt gondoltuk, nem baj, mert úgyis ők is sokat fognak késni. Kiderült, ők pontosak voltak, de legalább megvártak minket. Gyors élménybeszámolók után elindultunk az Oak street beach nevű strandra (a Michigan partján van, ami egy 40x400 mérföld kiterjedésű tó – picivel nagyobb a Balcsinál) a belvároson keresztül. Itt megint nagyon szép dolgokat láttunk, fotóztunk, valamint Dió engedett egy csövesnek, aki cipőpucolással kereste a kenyerét :D. Adott neki vmi 2 dollárt, ami nála volt, de a faszi meg nekiállt pattogni, hogy ez a szolgáltatás 6 dollárba kerül (persze erőszakkal pucolta meg a cipőt, szinte lehetetlen volt elkerülni). Végén szerencsére feladta a küzdelmet. A strand elég érdekes. Homokos, pálmafás strand, amit egy út választ el a hatalmas betondzsungeltől. A víz rohadt hideg volt, csak a hínárok voltak melegek benne. Innen mentünk egyet a parton, majd ismét városi bolyongás, végül kikötöttünk a Millenium parknál, ahol a bab is van, mert azt hittük, lesz egy jazz koncert. Kiderült, hogy az másnap volt, de legalább láttuk a parkot kurva szép fényekben. Minden színváltós kb, a pavilonok, meg az az arc is, aki köpködi a vizet. Vmi dokumentumfilm volt Chicago építészetéről, azt is meglestük. Nap végén kimentünk a Navy pier mellé, ahol tűzijáték volt; mint kiderült, ott minden szerdán és szombaton az van. Jó hideg lett közben, haza is mentünk.

Másnap Irénéknél ebédeltünk, mi vittünk egy pezsgőt, és voltak ott újabb rokonok is. Joe, aki a papa unokatestvére, és az ő felesége, Jean, akinek nem biztos, hogy így kell írni a nevét. Elbeszélgettünk velük, nagyon kedvesek voltak, ők is hoztak kaját, pedig Irén is annyit csinált, hogy teljesen rosszul lettünk, annyit ettünk. Utána délután 5-re mentünk az Art Institute of Chicago-hoz, ami egy hatalmas-hatalmas művészeti múzeum. Rengeteg híres festmény-szobor (a leghíresebb Seurat festmény, és a leghíresebb Gericault szobor is itt van) történelmi darabok. Dióékkal aznap ott találkoztunk. Szívesen ellettünk volna még pár órát ott, de nem volt rá idő, mert szerettünk volna a Sears tower-re felmenni megnézni a naplementét. 443 m magas alapból, de tettek rá még két antennát, amikkel együtt 520 m magas, a világ legmagasabb épülete, bár talán Dubai-ban van vmi magasabb. A kilátó része 412 m magasan van, és építettek 3 „erkélyt” is rá, amiket minden oldalról üveg vesz körül!! Érted?? Kiállsz a világ fölé, úgy, hogy semmi nincs a talpad alatt! A naplementét ugyan lekéstük, de ezt így is megtehettük. Garantáltan életre szóló élmény volt mindannyiunk számára! 15 dollárért, ami semmi volt egy ekkora élményért cserébe. Ha tiszta az idő, 50 mérföldes távolságra láthatsz el (80 km). Láttuk az egész várost kivilágítva, az összes felhőkarcoló alattunk volt. Eszméletlen. Rálépni az üvegre meg… na arra nem is mondok semmit. Azért elég óvatosan tettem a lépteimet rajt először :D. Ja és még egy kis aranyköpés fent a francban. „Na itt lenne a magas bebaszás igazán magas bebaszás!” (köszönjük Marci :D)

Pénteken elmentünk vásálni. Vettünk pár cuccot egy rohadt nagy plazában. A nap fénypontja este volt. Van még rokonom Chicago-ban, mert miért ne lenne, Diane-nek vmi unokatesó-féléje, az ausztriai Steffi néni unokája asszem, Martin. Na, neki meg van egy klubja a belvárosban. Normálisan a beugró 20 dolcsi lenne, a piákat meg meg sem kérdeztük. Háth… a legelegánsabb diszkó, amit valaha láttam, minden nagyon szép, pazar. Nagyon jó csajok, akik közvetlenek is voltak. Vannak olyan ülőhelyek, ahova elvileg csak akkor ülhetsz le, ha van előtted az asztalon egy üveg rövid (a legolcsóbb 100 dolcsi körül volt). Mi ilyen helyen ültünk, és először csak Diane és Tim kérdezgette, hogy kérünk-e még inni (de akkor sem ők fizettek, mert Tim 1 dollárt adott 4 sörért :D), de később Martin jött oda :D. Az volt a legdurvább. Terülünk a kényelmes kanapén, aztán odajön a főnök, kérdezi kérünk-e inni, és oda is hozza nekünk a Heinekeneket :D. Jót buliztunk, de haza kellett mennünk korán, nyilván Diane és Tim már fáradtak is voltak, mi meg reggelit akartunk készíteni másnap, meg mégiscsak repülőút is várt ránk Vegas-ba. Diane kérdezte, hogy hány különböző csajjal dumáltunk összesen. Mondtam neki, 3-4-el. Aszongya ááá, akárhányszor rátok néztem, mindig más csajjal voltatok :D. A reggelit meg is csináltuk, vagyis Bobi csinálta, én csak asszisztáltam néha, és finom lett (palacsinta). Aztán összepakoltunk, Tim kivitt a reptérre, Irene-t haza… A legnagyobb izgalom… Irány Vegas!

Chicago IL - 2.

Ma hétfő van. A mai napon mentünk a Shedd Aquariumba, ahova Diane-nek van tagsági valamije, így ingyen mentünk. A legbutább alakú halak, teknősök, korallok, csikóhalak, delfinek, cápák, ráják, angolnák, pingvinek, fóka, minden, amit akarsz. Na és persze ismét a város látványa a víz felett. Lenyűgöző volt az akvárium. Volt egy rész, ahol kézmosás után meg lehetett tapizni a tengeri csillagokat. Hááát persze, hogy végigfogdostuk őket.:D
Onnan hazafele Diane kirakott minket a Wilson skateparknál, ami egy tipikus amerikai egybeöntött betonos, pool-os pálya, olyan, ahova mindig is el szerettem volna jutni. Na és ingyenes. Tehát a délután további részét deszkázással (én leginkább pool-ozással) töltöttük. Az egyik pool olyan volt, mint amit látni a videókban, hogy hátsókerti medencékben deszkáznak, mert nem cső volt a tetején, hanem simán beton, és a függőlegestől az ív fele emelkedett ki a szegélye.

tegnapelőtt kedd volt.kicsit keveredős, mi?! nem érted, mi?! tehát ma csütörtök van. kedden voltunk az állatkerbe, ami ingyenes. a lincoln parkban van. néhány képpel illusztráljuk, milyen jószágok voltak.:D a jegesmedve szabadságon van most, de egyébként ott dolgozik. a szaladgáló mókusok nem ott dolgozók, ők hívatlan vendégek.:D s: Kurva jó majmok meg gorillák is voltak.

tegnap délre megbeszéltünk egy találkozót dioval, meg marcival a chicagoi babnál.:D és sikerült is találkozni. msn-en van egy másik dio becenevű partnerem, akinek csak ennyit írtam, hogy "szerda dél bab!" :D




Képek a Wilson skateparkról. Isteni vót.


Nagyon-nagyon durva deszkások voltak. Olyanokat szálltak a legnagyobb poolban, mint az állatok, meg handplantek, durva csúszások, stb... Ő Chris Cole-hasonlított, majdnem olyan durván is deszkázott. Vagy ő volt?


Rája? Ráááájaaaaa.


Szoszi.


Na menj az anyádbaa!!


Ezek medúzák, nem semmi módon néztek kifele. Szípsígesek.


Varánuuusz! Vééégre!


Lombrágó.


Ezt nem a nagy lógó fasz miatt raktuk fel. (Na jó, de.)


Ez a mutáns valami kenguru-nyúl keverék. Nem néznék ki úgy, mint ő. Be se engednének sehova.


Egy csapat Rambo geccc! Hádenem? :D


Amerikánus jelkép.


Kisköcsögök. De bírtuk őket, tök jól néznek ki.


Nem, ez nem így lélegzik, ennek vmi baja volt, írta egy tábla, hogy vmi orvosság miatt lóg a nyelve "egy picit".


A sör nem ital, a nő nem ember, a medve nem játék. De ennek a fele nem igaz. (Meg nem mondom, melyik fele :D)


Királyok.


- Te vagy a csíkossal!
- Ki a faszom az a csíkos?!



Tök jó, ahogy félrenéz :D.

Chicago IL - 1.

Hello, itt Sóbri Jóska. Ma kedd van, ja nem, hétfő. Tehát hétfő van, és melyik nap is értünk ide? Most bejött ide Chinook, aki Diane-ék hófehér husky kutyája. Jó nagy, és állandóan az asztalnál les, mikor eszünk. Macska is van, Tiger. Szerintem szombaton értünk ide. 28-a volt, az tuti. Az a nap Florida után abból állt, hogy a repteret meg a repülőt jól telefingottuk, aztán megérkeztünk Chicago-ba, ahol a reptéren némi kerülgetés után találkoztunk Diane-nel. A férje, Tim volt a sofőr, és először Irene nénihez mentünk. Ő közel lakik a reptérhez. Nagyon jó kis vacsorát rittyentett, ittunk kis bort meg sört, elbeszélgettünk, aztán mentünk is tovább Diane-ékhez. Itt vele hárman Nintendo WII-ztünk :D. Ez egy olyan videojáték, hogy leköveti a mozgásodat, tehát boxolós játékot úgy kell játszani, hogy kajak verekedsz a tévé előtt a levegővel :D. Justin ekkor már aludt, így nem vett részt a küzdelemben (Diane-ék fia).
Szombaton bementünk császkálni a városba. Háth mit is lehet mondani Chicago városáról... én majdnem elsírtam magam, olyan látvány terült elénk. A Millenium parkban mászkáltunk, ahol a nagy bab is van. A babnak olyan tükörjátéka van, hogy teljesen meg lehet zavarodni tőle. Jah és persze az embereken kívül mi más tükröződne benne, mint az eszméletlen magas felhőkarcolók. Volt a parkban egy Buckingham nevezetű szökőkút is, igazából nem lehet leírni, hogy milyen érzés itt lenni, hiába akarom. És mindezt zeneszóra, mert ingyenes koncertek voltak a környéken. Aztán volt egy hely, ahol kb. 2 cm vízben állt a tér, két egymással szemben lévő nagy fal közt, amiken különböző arcok voltak megjelenítve, animálva. Vagy épp felhőszakadást ábrázoltak. Este Diane-ék valami partira voltak hivatalosak, így Bobival még visszavonatoztunk a városba megcsodálni azt kivilágított formában is.
Vasárnap pöppet elaludtunk, 1 körül ébredtünk fel, de utána rögtön mentünk a Michigan tó egy híres kikötőjéhez, a Navy Pier-höz. Itt részt vettünk egy hajós meneten a tavon, és felültünk az óriáskerékre is. Itt megint nem tudom szavakkal leírni, amit láttunk.
Közben rájöttem, hogy pénteken érkeztünk ide.


ő diane, substein rokona. nagyon kedves emberek. a macsek a tiger, nem szabad elfelejteni chinook-ot, aki eb.

ez schikágó báttya!
ez schikágó báttya!!ez schikágó!
ja a legjobb, hogy magyar paraszt kajákat eszünk amerikai gyártótól. van itt kolozsvári zsírszalonna:D, kolbász, szalámi, májkrém, pirosarany, gulyáskrém. csinált nekünk irene néni krumplifőzeléket, káposztafőzeléket. araaanyooom:D imádjuk érte.
substein megboldogult, végre eljutott ide is.:D united center+michael jordan szobor:D itt volt még jordan láb-, meg kézlenyomata, meg az aláírása c30-as betonyba.:D
már írni akartam az előzőnél, hogy az aptyával van lefotózkodva, de nem. EZ AZ aptya!
kockafej a város közepén, köpüli a vizet a száján. most nem.
subi itt majdnem elsírta magát. én nem láttam, mert fotóztam.
na ez bobinak a kedvence.:) frank gehry zenepavilonja. képet nem raktunk, de a másik oldalon zaha hadid pavilonja áll. ájulás. főleg azzal az élő jazzkoncerttel, ami szólt. a 4 zenész kábé elveszett benne.
na ez nekem a kedvencem.:D (jó kit érdekel)
bab! má megin:D ez még a lóbabnál is nagyobb teremtés volt. érdekes belső tükröződések figyelhetők meg, ha balra nézünk. ja az egészben a legjobb, hogy nem látsz rajta illesztést. sehol.
bab! szeretjük! mint a tükröződő épületeket rajta. egy jó jókai mekkora lábozsba készülne belőle??
fasza
ez is.
ez meg a legfaszább! köszönjük szépen.

Picit Dani vagyok ismét. Anyuék! Odaadtam a borsizélőt meg a tárolókat meg a paprikát is Diane-nek, és bár tele vannak Zsolnay porcelánnal meg más magyar cuccokkal, de örült neki, meg mondta, hogy nem kellett volna. Szívüket-lelküket kiteszik értünk, állandóan azon gondolkodnak, hogy mit csináljunk másnap meg aznap. Olyan helyeket látunk, hogy ahogy Bobi is írta, majdnem elsírtam magam néha, akkor kellett volna ott lennetek!

Tampa Fl

Subovcsics Dániel vagyok. Nos... utolsó napunkon Brad-del dolgoztunk, és kitartottunk az elvünk mellett, miszerint "én kitartottam két hónapon keresztül, hogy nem dolgozok, tehát ma sem fogok dolgozni",így cirka 3-4 óra munka fejében kaptunk 44 dolcsit. Brad próbált jó fej lenni, de ő fasz :D. Könnyes búcsút vettünk Eric-től, este meg összepakoltunk. Tony kivitt minket a vonatra, és éjszakáztunk egyet a Logan reptéren. A repcsi Philadelphiában leszállt egyszer, itt volt jó 2 óránk arra, hogy ne csináljunk semmit :D.

Tampa repterén csomagmegőrzőbe tettük a bőröndeinket. A levegőre kilépve rögtön elkábítottak a pálmafák minket. Egy nő elmagyarázta a reptéren, hogy juthatunk be a belvárosba. Nekiindultunk deszkával, nekem ugyan gyanús volt, hogy talán itt az út szélén nem szabad deszkázni, de mindegy, mentünk. Egyszercsak hallom ám mögülem, hogy "téé-téé". Rendőrautó. Na jól van, megálltunk. Rendőrbácsi rendőrnéni leültettek a betonra, kérdezősködtek kicsit, kérték a repjegyünk-útlevelünk, de aztán az sült ki a dologból, hogy beültettek minket a kocsiba, de azért, hogy bevigyenek a belvárosba :D. Bevitt valameddig a fakabát minket, aztán kiszálltunk, de még mindig nem láttuk, merre lehet a belváros. Megindultunk megint deszkával, ezúttal óvatosabban. Szerencsére találtunk egy buszmegállót, ahonnan egy busz bevitt minket. Tampában nincs vonat vagy metró, csak busz. Ahogy beérkeztünk, nem sokkal később eleredt az eső. Egy buszmegállóban vészeltük át, a táborból lopott 3 kg-os babkonzervünket is azon a környéken rejtettük el egy bozótba :D. Este nagyon szép helyeken mászkáltunk, magas épületek, pálmafák, fények, víz... De ennek ellenére egy kurva lélek nem volt az utcákon. Mintha egy halott város lett volna. Bementünk egy luxusszállóba, ahol megtisztálkodtunk a wc-ben, illetve még neteztünk is :D. Egy kb. 60 éves boltos faszi a deszkáinkat látva elmondta, hogy van a közelben egy ingyenes pool. Ő is deszkázott, képet is mutatott arról, ahogy a KONA skateparkban gurul :D. Elmentünk egy többemeletes garázsba, itt kíséreltük meg eltölteni az éjjelt, de elküldtek minket. Utána vettük az irányt a pool felé, amit Bro Bowl-nak neveztek. Ott vészeltük át az éjszakát.

A pool-ban ébredni arra, hogy sehol egy felhő, nem semmi élmény. Kerestem gyors egy wc-t, ahol tudtam kulázni meg kontaktlencsézni, ez a Marion Transit Center nevű buszállomáson volt. Utána persze rohantam vissza, hogy deszkázhassunk a poolban. Egy idő után felbukkant pár más deszkás is, köztük Steve-O, aki még a 80-as években kezdett deszkázni. Ő elvitt a hatalmas lóbaszó Cadillac-ével boltba (meghívott minket piára), egy másik skateparkba minket. Olyan eszméletlen meleg volt, hogy tényleg majdnem megfulladtam, szerintem a Bobi is, csak ő jól színészkedett :D. Ezen a pályán semmi extra nem volt, de mégis tök jó volt. Hibátlan. Utána visszadobott minket a buszállomásra, mert mondtuk, hogy ki akarunk buszozni az óceánpartra. (tegnap ezt a tervünket az eső totál elmosta). Felkaptuk az elrejtett hálózsákunk és pokrócunk is, mondván, hogy majd a parton alszunk. Mászkáltunk, megvártuk a buszt, mentünk. Az út első kb. 10 perce után persze elkezdett zuhogni az eső. Láttuk a partot Clearwater-ben (állítólag Tampa legjobb beach-e ott volt), csak épp szart sem tudtunk kezdeni vele :D. Mentünk egy szép nagy kört a busszal, vissza az állomásra. Ott legalább volt WC :D. Egy buszmegállóban megvártuk, míg csillapodik az eső, aztán mentünk a Bro Bowl-ba éjszakázni.

Másnap az volt a tervünk, hogy veszünk napos buszjegyet, és megyünk, merre látunk. Tampa belváros része elég kicsi. Maga a város viszont mégis nagy, mert nagyon szét vannak szórva bizonyos részei. Elmentünk először egy postára még a belvárosban. Utána felszálltunk egy 30-as buszra, mondván, hogy megyünk egy kört vele körülnézni. Azt hittük, ez a busz a reptérig megy meg vissza. Na, kiderült, hogy ez nem így van, hanem néha a halál faszára megy el, és onnan jön vissza. Ez olyan volt. 2-re kellett volna a szállásunkra menni, de a busz 3 körül ért csak vissza az állomásra. Mindegy, kifundáltuk, milyen busszal tudjuk megközelíteni a szállást. Az 1-essel megindultunk a Florida Avenue-n, némi kérdezősködés után azt is megtudtuk, hol kell leszállnunk. Ez nem olyan egyszerű Tampában, mert a buszokon mindig csak tróger emberek ülnek. Összességében, igen sok tróger volt a városban. Olyan buták, mint az állat.

A szállás is tróger volt :D. De csak kívülről. Belül bár, jacuzzi, normális lakókörnyezet. Egy olasz srác volt még a szobánkban, aki azért jött ide, hogy egész fusson meg bringázzon. A hülye barom, a legjobb klímát választotta hozzá, a nagy szart futkorászott az ilyen melegben :D. Megbontottuk a babot, meg is ettünk belőle egy jó adagot. 5 fele felhívtuk Steve-O-t, hogy kimegyünk-e a Skatepark of Tampába, ami az a park, ahol a TAmpa AM-et és a Tampa Pro-t tartják. Előző nap azt mondta, kivisz minket. Meg is beszéltem vele a találkozót, de STeve-o elmaradt. Kimentünk busszal. Így viszont korlátozva voltunk, az uccsó busz korán jött vissza, csak kb. 50 percet deszkázhattunk, de szerencsére féláron beengedtek minket. De a parkról mit is mondhatnék... KURVAJÓ, TÖKÉLETES. Többet felesleges. Hazafele a buszváróba nekiállt dumálni nekünk egy síkhülye feka srác, olyan volt a gyerek, hogy nem bírta leolvasni a menetrendről, mikor jön az utolsó busz. Hiába mutattam is neki, hogy melyik szám jelenti azt, mindig mást nézett. Minden embert megkérdezett az utcán, hogy mikor jön a busz :D (Heyyy yooo bradaa!!... :D) Este vettünk a szálláson egy pizzát, elvoltunk.

Másnap reggel megettünk a maradék babot... Ez azt jelentette, hogy kb 90-90 dkg babot zabáltunk fel egy evésre! :D. Tartalmas reggelink volt, na. (Zárójelben jegyezném meg, hogy ennek hatására a nap folyamán 5, azaz öt alkalommal kellett mellékhelyiséget látogatnom nagy dolog végzése céljából.) /bocs, bobi vagyok. milyen szépen fogalmazta meg a szarást!:D/ Összepakolás, kigurulás a buszállomásra... utolsó pillanatképek Floridáról deszkán zörümbülve a járdákon. 30-as busz ki a reptérre... Szia Florida! (Majd ha nem fog minden este szakadni az eső, mint a barom, visszatérünk hozzád.) Micsoda gondjaink vannak :).

A nagy skateparkról képek.



Ez Steve-O Cadillac-je és maga Steve-O. Kegyetlen, ugye? Mármint a Steve-O :D.



Ez a szállásunk kívülről, és egy igazi elbaszott preparátum, ami az előterében volt. Ugye, hogy ez elbaszott, Bence? :D A szállás meg hogy néz már ki :D.


Állok a folyóparton, pálmafák ölelésében, kivilágítva.


Ez a Marion Transit Center, ahol elég sok időt töltöttünk :D.


Ilyen kis gyíkból hihetetlen sok volt! 3 méterenként egy, mondom miafasz ez invázióóóó!! De bírtuk őket :).


A kedvencem az általam lőtt képek közül.



Ez a Bro Bowl, ahol szintén elég sok időt töltöttünk :D.


Bobi egy városi parkban. Jah, itt a parkok így néznek ki.







Képek a városról, külön kommentár nélkül.


Nem igaz, hogy itt muszáj volt lefotózkodni?


Ez a szép kis hely a reptér után volt rögtön.


A RENDŐRAUTÓBAN! :D Kurva kemény volt az ülés, és vastag plexifal választott el a rendőrbácsitól.


Körülbelül ez a látvány fogadott bennünket a reptér ajtaján kilépve. Szerettem volna időrendi sorba tenni a képeket, de nem ment elsőre, és felhúzott, úgyhogy nem tettem meg :D.