2009. június 21., vasárnap

E'vótunk a városba

Sziasztok! Dániel vagyok. Most nem nehéz témát találni, hisz a tegnap éjszakát Bostonban töltöttük (mivel ma szabadnap van). Ezt csak úgy magunk találtuk ki, aztán véletlenül lespanoltunk a szomszédainkkal, akik közül az egyik srácról, Fabio-ról kiderült, hogy bostoni lakos. Mivel mindenképp ment volna haza, felajánlotta, hogy körbevezet minket. (Közben idejött Salam, aki egy rohadt nagy darab fekete macska, és totál idebújt a hónom alá, és itt dorombol, meg bújik hozzám :D. Itt alszik :D:D.) Tehát; tegnapi vacsora után elemózsiát gyűjtöttünk a hűtőben (azaz kiraboltuk, mint az állat, mindenből egy csomót, tényleg durván, szakadtunk a röhögéstől :D), két feka srác kivitt négyünket a Braintree vasútállomásra, ahonnan metrószerű vonattal mentünk Bostonba, kb. negyed órás úton. Fabio egyfolytában okosított minket a városról, sok mindent tudunk :). A legnagyobb sokk az állomásról kilépve ért bennünket, igazi beszarás-behugyozás :D. (Most, ahogy itt ciccegek a macskának, eszembe jutott, hogy mikor tegnap a medence kerítéséről gazokat tépkedtünk le, találtunk benn egy fészket, három kis fiókával. Mivel nekem már van rutinom fiókaetetésben, adtam nekik pár bogarat :D.)
Vissza Bostonba: eszméletlen magas épületek sora, mindenhol fények, világos égbolt (fényszennyezés miatt), dudáló autók, szirénazaj, hatalmas limuzinok, rengeteg taxi, nagy és szép parkok.
A John Hancock nevű épület a legmagasabb, kitörte a nyakunkat, ha fel akartunk nézni rá. Itt normál boltokban nem lehet alkoholt kapni, csak "liquer store"-okban (talán jól írtam). Mivel mégiscsak szerettünk volna pár helyi sört megízlelni, Fabio elvitt minket egy ilyen bolthoz. Útközben olyan utcákban jártunk, hogy úgy éreztük magunkat, mintha csak egy amerikai gengszterfilmbe csöppentünk volna: téglaházak, meredek lépcsők, fekete korlát. Mikor hozzáértem vmihez, nem hittem el, hogy ott van, álomszerű az egész város. Az egyik ilyen ház előtti lépcsőn terpeszkedett két csuklyás fekete csávó, és megálltunk mellettük, és lepacsiztunk velük, és jöttek velünk :D. Ez volt a legkirályabb :D. Ők mutatták meg az italboltot. Vettünk 1-2 sört, Fabio elvitt minket eldugott helyekre, ahol ihattunk. Egy helyen nem maradhattunk sokáig, mert itt félő az, hogy feljelent egy járókelő közterületen piálásért. Fabio egész végig az embereket kémlelte, hogy ki telefonál. Mikor már csak egy sör maradt, azt ihattuk a papírzacskóba burkolva bárhol. Színesbőrű barátaink sajnos hamar különváltak, még egy csoportképre sem volt lehetőségünk. Bostonban vannak olyan helyek, ahol Fabio szerint egy havi albérlet 20 000 dollár. Vannak olyan hotelek, ahol csak színészek, sportolók, menő jogászok, egyszóval millerek szállnak meg. Van olyan vonat, ami egy óra alatt New york-ba ér, és fél óra szükséges neki ahhoz, hogy lefékezzen. Fabio mindenképp azt akarta, hogy kipróbáljunk vmi helyi édességet is, és vett nekünk egy-egy BUZINAGY rizsszeletet :D. Annyira édes volt, hogy kb fél óránkba tellett legyűrni :D. (ő persze beverte 2 perc alatt). Hazafele egy néger csaj hozott minket a palijával, aki egy igazi nevetséges fehér gengszter, térdig érő pólóval, állandó fejkendő-napszemüveg viselettel :D. Fabio lakásáig négyen ültünk hátul, ami kurva kényelmes volt :D.
Salam még mindig itt fekszik. (nem is macska amúgy sztem, párducszerű búrája van).
Az otthoniaknak: Hiányoztok! (Salam az előbb kinyalta a csuklóm. Tegnap meg fogott egy chipmonkot. Az olyan állat, mint a Chip meg a Dale.)

Dió és Fabio veret a vonaton. Dió a munkatársunk, a jobboldali cigánygyerek a Fabio. Nem biciklitolvaj! (Jácint, lehet, h igazad van. :D)

Csendespihenőre alkalmas övezet a belváros szívében :). Nagyon érdekes dolog, de szép, látjátok. Ja, erről eszembe jutott, hogy itt a táborba pár növény cserépben van kirakva a virágföldre :D.

Kilépve az állomás épületéből. Welcome to USA, baby!

A város tele volt deszkázható helyekkel, halom márványpadka, korlátok, lépcsők, stb... Na meg ilyen tábla.

John Hancock, Bobinak meg remeg a keze, de jól néz ki. Alkoholista :D.

66 emeletnyi tiszta üveg, kb. 210 m. Lefényképezni lehetetlen volt rendesen.

Hol vagyunk?? Anyu, hol vagy??

Rendőrbácsik, ne bántsatok engem!
Nincsen semmim a föld kerekén...

Anyuuuuuuuu!!

Ennek már nem kell a Pimp my ride...

...de szerintem ennek a három gyökérnek sem.

"Bobi: Fabio, can I piss here everywhere? Fabio: Nooooope." De azért ez a hely alkalmas volt :D.

Apu, ezt a Stric építette?

Az Arany patak.

Gazosodik a téglák között, tök szar hely ez.

Fabio aszonta, itt is lehet egy darabig szlopálni. Bobinak meg sikerült begombolni a ködmönyit :D.

Ez egy csatornafödő.

A végére hagytam a legdurvábbat. Ezek milyen ludak, Bence?

7 megjegyzés:

  1. Na szép, Dio, csak betaláltad magadnak a sárvári népet :D
    Vigyázzatok magatokra :D

    VálaszTörlés
  2. egy olyan táblát hozzatok má' nekem, ne legyetek má' genyók!

    VálaszTörlés
  3. Szép "kis" város... ma olvastam négyet, majd' besza...-behu...! azért elvagytok, az nembaj! Hé Balage! hozz nekem egy mókust!
    köszipuszi!
    Csabesz

    VálaszTörlés
  4. Subi: Krokodil project kipipálva;)
    Nem mozog,de jó lett és morog,mint egy traktor!
    Pápa

    VálaszTörlés
  5. Subi hiányzik a majom szád:D!
    Hozd el nekem a hancock felhőkarcolót légyszi...megnézném..köszöntem csóóóók!
    Kalapács Karesz

    VálaszTörlés
  6. Ja,bobitól kérek ímélt,küldök reá videjópártot!

    VálaszTörlés
  7. csász. Lajos ugye ez most a te blogod? Diót üdvözlöm, nem is tudtam, hogy ti ismeritek egymást.. mi majdnem egy utcában lakunk :) ezt a blogcímet meg a wiwen találtam. najó: nagibagi nóra voltam

    VálaszTörlés